Ma megint nagy mennyiségű hóra és havazásra ébredtünk. Már tegnap is úgy terveztük, ma a szánkózásé a nap, de a hófödte kert láttán tempósan indult a reggel, irány Dobogókő!
A város főútjai elég tiszták voltak, a nullás is, de Pomáz és főleg a hegyre vezető út alig volt letaposva. Néhány keréknyom segítette csak a haladást. A dobogókői szánkópályát úgy érjük el a legkönnyebben, ha közvetlenül a település táblája után jobbra bekanyarodunk a parkolóba. (500 forint a parkolási díj 10 percre vagy egész napra is.) Innen kis séta után érjük el a szánkópályákat. Kettő is van egymás mellett, egy nagyobb meredekebb (ennek a nagy része már jegesre csiszolt sajnos) és egy kisebb, kellemesebb. Mármint gyerekkel.
Bankának esze ágában sem volt felmenni a magaslatra és lecsúszni, de Barnust boldogan nézte. A művésznő gyakorlatilag nem csinált mást, mint a csuda hójárgányunkon üldögélt és csodákozott ("Hűűű, néd anya!" vagy "Hűűű, aztamindenit!").
Miután a fiúk kiszánkózták magukat, sétáltunk még egy távolabbeső csöndesebb részen, a hatalmas hóban.
Lassan-lassan az autóhoz evickéltünk, jöhetett egy kis uzsonna meg a langyos tea. Egészségesen piros arcú kis gézengúzokkal indultunk hazafelé... ;-)
Nektek is lehet ilyen csuda szánkótok:
http://www.gezenguzok.hu/ws/termekek.php?cid=1&tid=48
Big Bobby bob (made in Germany!)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.